De van ott még valami, ami a kecskéket (legalábbis a nagyokat) hidegen hagyja: TEJ. És a tej egy másik állat Mennyországa, és ez pedig a cica. A mi cicáink folyamatos őrszolgálatban figyelik, hogy mikor indulok a kannával hátra, és uzsgyi, már futnak is utánam. Hogy hogyan értesítik egymást, az örök rejtély marad - macskagyorspostán talán. A lényeg, hogy percek alatt ott van az összes startra készen, hogy betejelhessen. Ma este ültem békésen az éppen aktuális kecském mögött, bamba képpel fejtem, amikor hallom, hogy a gyerekeim valamit kiabálnak az udvarról. Gyorsan fókuszáltam a gondolataimat, és akkor hallom, hogy mondják, hogy mit csinál a macska? Mit csinálna, tejezik. És a kicsi? A KICSI? Megpróbáltam hátrakancsalítani a hátam mögé, hát tényleg ott volt az egyik kicsi a négyből :) Behozta a mamája - ami nem könnyű mutatvány, mert fel kell ugrania a fal tetejére, a tető és az utolsó deszka között bemászni, átbújni a belső borításon, és leugrani egy ajtónyi magasból. Szóval látom ám a kicsit, hogy tényleg ott kolbászol a mamája körül. A mamája (Sziamiaúúúú) pedig annak rendje s módja szerint megmutatta neki a tejesdobozkát, és azt is, hogy iható - s hát a csepp kis macska beledugta az orrocskáját, és nagy prüszkölve elkezdte lefetyelni a meleg tejecskét a mamájával együtt.
Aztán a lányok - megsajnálva a többieket - gyorsan behozták a másik három kiscicust is, nehogy ők lemaradjanak a Mennyországról.
Nem volt egyszerű fejés - négy gombóc görgött fel s alá a lábaink alatt - mind a kecskéknek, mind nekem. Végül a lányok betelepedtek a fejőállásba, és főállásban simogatták a cicusokat. Erre aztán Sziamiaú, aki látta, hogy remek babysittereket talált, lelépett a felelősség elől, és elment hűsölni. Mentségére legyen mondva, hogy még a fejés vége előtt visszajött a szabadságról. Úgy hagytuk ott a fejőállást, tele kiscicával - ki tudja, milyen állapotokat találok ott reggelre?!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése