Hál'Istennek, egyre többen szeretik a kecskéket, és egyre többen veszik a bátorságot, hogy kecskét tartsanak. :):)Tegnap négy bátor, kecsketartó vendégem volt, akik a környező településekről jöttek a "Tiszta forrás" táborba Gyúróra, és Lenke, a művelődésszervezőnk áthozta őket egy kis beszélgetésre, tapasztalatcserére. Kecsketartásról beszélgettünk, sajtkészítésről, szappankészítésről, hamulúgról, egyszóval csupa érdekes és érdemleges dologról, ami a mindennapjainkat átszövi.
Egyvalamit kiemelnék a beszélgetésünkből, mert többen is mondtak már nekem ilyet: valaki(k) azt terjeszti(k), hogy a kecskéket evés előtt vagy után, illetve kérődzés közben kell fejni, mert akkor nyugodtabbak. Hát ez egy érdekes elgondolás! Valószínűleg sok kezdő kecskés kedvét vették el az ilyen hozzá nem értő tanácsok a kecskézéstől. A tejelő állatokat, legyen az kecske, birka vagy tehén, abrakoltatás közben fejjük!!! Mert akkor a legnyugodtabb :). És ráadásul az abrakolás felemelő érzése összekapcsolódik a fejés megkönnyebbítő érzésével, ami duplán segíti a helyzetünket, ha egy - amúgy izgága - kecskét próbálunk megfejni. Én egy dobogóra állítom a kecskéket (nem piedesztálra :) ), és a nyakörvüknél fogva egy lánccal lazán a falhoz kötöm őket. A kecskék előtt ott a tál abrak( kukorica, árpa, búzacsíra és búzakorpa, mindez vízzel alaposan átdolgozva ), és amíg a kecske eszik, én mögötte ülve megfejem őket. Van, aki fejőállást használ, egy egész jó és beméretezett fejőállás van a Várkonyi - Áts: Kecsketenyésztés kisgazdaságokban c. könyvben. Ebből prímán meg lehet barkácsolni. :)
És még egy dolog hosszútávra: mivel a kecskék naggggggyon szeretik az abrakot, tülekedni fognak befelé.:) Harminc kecskénél nyilván nem könnyű, de nem is lehetetlen, ennél kevesebbnél meg kifejezetten célszerű egy állandó sorrendet állítani. Ez jelentősen megkönnyíti a dolgunkat. A kecskék nagyon okos állatok, hamar megtanulják a csíziót. Persze mindig lesz, aki bepróbálkozik, és hamarabb akar bejönni, de nem kell hagyni, ki kell tenni a szűrét. Sosem szabad engednünk nekik, mert nem ők a mi gazdáink, hanem fordítva, bármennyire is ők szeretnének parancsolni nekünk :) Először hagyjuk, hogy úgy jöjjenek be, ahogy akarnak, írjuk föl (vagy jegyezzük meg) a sorrendet, és azt követően csak úgy engedjük be őket. Hamarosan meg fogjuk látni, hogy a kecskék tartják a sorrendet, és az aktuális következő felsorakozik majd az ajtó elé. Így annyi a dolgunk, hogy kiengedjük - beengedjük a lefutott és következő delikvenst. :) Sokkal könnyebb lesz a mi dolgunk is, és a kecskéknek is, mert az állatnak a legfontosabb dolog az állandóság és a kiszámíthatóság. Ezzel sokban hozzásegítjük őket is a rendhez, és kevésbé lesznek idegesek vagy türelmetlenek, mert tudják, hogy mi és ki a következő. :)
Jó kecskézést! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése