2016. szeptember 15., csütörtök

Rend, rend nyuszifalván :D

Mondhatnám, hogy trallala :) és mondom is! Trallala! :D

Egy régi vágyamat teljesítettem be a napokban, némi segítséggel :). Tavaly készült pár nyusziól, de nem tudtuk használatba venni bizonyos pici elmérések miatt. Na, ezt most korrigáltuk, és így kikerülhettek végre a felesleges dolgok és a rendetlenség a nyusziházból. Takaros rend, tiszta ketrecek, boldog nyuszik, amerre nézek :)
Azért ez sem ment zökkenőmentesen, csak hogy hű legyek magamhoz. De hát ezek nélkül az apró epizódok nélkül nem is lenne olyan érdekes vidéken élni.
Arra biztos van, aki emlékszik, hogy kontaktlencsém van, jajdejó! :) Reggelente azonban nem rakom még be, mert úgy érzékelem, hogy a kecskéim, Saci, a malacok, de még a nyulak és a tyúkok is elég méretesek ahhoz, hogy lencse nélkül is lássam őket. De a hangyák nem. És hát ahogy takarítom az első nyúlketrecet, érzem ám, hogy valami mászik. A karomon. A nyakamon. Mindenhol. A nyakamon már csíp is. Odanyúltam, azt hittem szúnyog, de nem. Elcsíptem. Valami bogár, mindegy.

Folytattam a trágya kikotrását a ketrecből. Valami megint csíp. Odanyúlok, próbálok ráfókuszálni, hát egy hangya. Meg még egy. És még sok. A karomon, a pólómon, a nyakamon, mindenhol. Na szép, gondoltam, miközben söprögettem magamról a dühös kis jószágokat! Rögtön az első ketrecnél megtalált a szerencse!Nagyjából lesöpörtem magamról a hangyákat, és visszatértem a munkához. Előtte szemrevételeztem a hangyahadseregtől feketéllő nyúlóldeszkát, hogy na, ide nem szabad nekidőlni. Majd megfogtam a kislapátot, és benyúltam a ketrec belsejébe a trágyáért. És nekidőltem. Hát ennyire nem lehetek gyagya! Szídtam magam, mint a bokrot! Újabb csípések, újabb söprögetés. :) . Mindkét karom csupa piros pötty, viszket, csíp, ronda. Mentségemre mondom, épp a néhányadik napon tartottam a kávémegvonással - nem szeretem, ha valami uralkodik felettem! Ez a lakatlan sziget effektus nálam :). Ha megkérdezik, hogy mi az a 3 dolog, amit elvinnék a lakatlan szigetre, nem szeretném olyasmire pocsékolni, ami csak egyszerű függés, és csak le kell állni vele! Szóval épp odáig fajult a kávéügy, hogy már két kávéval éltem csak túl a napot, és ezért letettem. Ami enyhén szólva is indiszponálttá tett. Durván szólva meg gyagya, járvaalvó és holdkóros lettem. Ez okozta a hangyavészt. De jelentem, a csípések azóta eltűntek, a nyusziketrecek és az ól tiszták, és én sem akarok már kávét vinni a lakatlan szigetre. Minek is? Elég a trágyázólapát :D :D :D

Nincsenek megjegyzések: