Ismét munka :)

Ha szereted az állatokat, a valóságot, a csendet és a természet, ráadásul munkát keresel, akkor Neked szólhat az alábbi hirdetés: 😆
Részmunkaidős, bejelentett munkára keresek állatok mellé munkájára igényes, állatszerető embert. Feladata az állatok napi gondozása és fejése lesz, valamint a környezetük rendben tartása. A munkavégzés ideje kora reggel és este, napközben szabad, helye Gyúró.
Jelentkezni emailben egy bemutatkozó levélben, telefonszámmal, vagy a facebookon privátban, szintén bemutatkozással lehet. Részletekről érdeklődni telefonon a 30/6686061 számon.

Üdv a Gyúróikecskék várában :)

ÉS ismét egy csoportot üdvözölhettünk a Gyúróikecskék portáján, ezúttal Csepelről. Egy tábor szemelte ki uticélul, illetve napi programként a portánkat, és jöttek nézni, szagolni, tapintani, játszani velünk. Bizony, szagolni is, mert nem csak friss, kerti illatok lengedeznek egy állatfarmon, minden igyekezet ellenére, és ez azoknak, akik nem szokták meg, bizony kellemetlen is lehet. Számomra - de szerintem már sokan hozzászoktak az eltérő véleményeimhez - otthonos és kedves az állatok illata. Na jó, nem mondom, hogy én nem érzem, hogy büdös. Persze, büdös. De kellemesen büdös :)

Szóval megvolt a megérkezéssel járó tortúra, bevonulás, lepakolás.

Egy gyors tízórai után felmentünk megnézni az állatokat. És persze, ha zsiráfom vagy vizilovam lenne, az sem lehetett volna érdekesebb, mint - a kiscicák. Ismét :) De azért a kecskék etetése továbbra is kedvenc.

Kicsit meséltem az állatokról, életükről, elnevezésükről, aztán pár szót - már a nagy diófa árnyékában - Gyúróról, és egy egészen picit a munkánkról is. 

Ennyi ülés pont elég is volt, úgyhogy gyorsan csapatokra osztódtak a gyerekek - kicsik és nagyok vegyesen kerültek a csoportokba - és egy kis versenyt rendeztünk, ügyesség, emlékezet, gazdaismeret , bajvívás tárgykörökben. Az egyik csapat kipecázta a sátor melletti tóból a halakat.

Közben a másik csapat először Hamupipőkéset játszott - azaz háromféle takarmánymagot válogatott szét időre - majd egy pár kvízkérdésre válaszoltak ügyesen.

Eközben a harmadik csapat építkezett, de nem is akárhogyan - vaktában :)

Egy előre felépített minta alapján kellett - vakon, csak a kezüket használva - felépíteni ugyanazt a várat. A többiek segíthettek szemmel - szóval, de kézzel nem. :) Ügyes dolgok születtek!

A feladatok közti időben kicsit ugráltak a bálaváron, ami bizony ügyességet igényelt!

A három helyszín után együttesen a diófa alá vonultak, megvívni egymással. A lovagi torna hangos sikert aratott, különösen a jól játszó pároknál.

A jó ebéd után eredményt hirdettünk. Ezután következett a kecsketejszappan díszítése, ami már nem versenyre ment, de szintén sikere volt - gyönyörű darabok születtek :)

És hát a programok közti szünetek is kellemesen teltek, kinek - kinek érdeklődési köre, vérmérséklete és életkora szerint :)

Egyöntetű vélemény alapján egy remek napot töltöttünk együtt a gyerekekkel, felnőttekkel, és bízom benne, hogy mindenki megtalálta azt, ami széppé és izgalmassá tette a napját. A kecskék és a cicák biztosan :)

További szép nyarat mindannyiuknak! 

Csoportos partraszállás Gyúróikecske módra :)

Ma délelőtt, osztálykirándulás keretében a szigethalmi általános iskola első osztálya látogatott meg minket :)
Egy tartalmas és izgalmas délelőttöt töltöttünk együtt a gyerekekkel. Természetesen megnéztük az állatokat, mert az nem maradhat el. Szedtek a kecskéknek zöldet, aminek a kecskék is nagyon örültek, meg a gyerekek is, hiszen ki tudja miért, de az ember valahogy nagyon tud örülni annak, amikor az állat ételt fogad el a kezéből. Talán egy kicsit a megrendült bizalom és béke áll helyre abban a pár másodpercben, ami ember és természet között felborult.

Az állatok szeretgetése, etetése, csodálása után egy kis játék következett. Sajnos nem tudtam mindent dokumentálni, de Dia lányom készített pár fotót.
A lovagi tornán megvívtak egymással a gyerekek.

Az indián sátor melletti kis tóból kipecázták a halakat - természetesen időre. A csapatok helyszínváltása között pedig igazi gyerekek voltak :D - homokoztak, száguldoztak a falovakon, amíg az összes csapat el nem készült a feladatával.

Levezetésképpen pedig díszítettünk egy pár szép kecsketejszappant. Egész kis remekművek születtek, még akkor is, ha elsősök lévén, nem ment elsőre mindenkinek a pálcikával való belekarcolása annak a szónak, hogy Anya :). Szerencsére volt lehetőség a javításra, és a sok szép szappanpecsétet is változatosan használták a gyerekek. Így lettek szivecskés fás, szitakötős, tündérkés, virágos, kávés és karikagyűrűs szap-pankák is.
A végén pedig még egy bébi parenyicát is kapott mindenki ajándékba. Egyszóval remek délelőtt volt!
Tanulság a történet végére, hogy szépek a kecskék, viccesek a játékok, de a kiscicák felülírnak minden próbálkozást :D