Fordult a kocka...

Még nincs vége a szegény tenyésztő mepróbáltatásainak. Ma reggelre megint le volt verve egy deszka a kerítésről. Gyanakodva néztem körül, de Balambér a kék madzagja végén épp egy kiszökött gidalányt próbált becserkészni, tehát esélye sem volt annak, hogy ő lett volna megint a tilosban. Tettes híján le kellett zárnom a nyomozást, méghozzá gyorsan, mert ezek a gidák - szégyenszemre - ott köröztek a bak körül, incselkedve és farkincáikat huncutul billegtetve a popsijuk felett. Megint jött a tál kukorica - lassan kezdem azt gondolni, hogy ezért a plusz adag abrakért csinálják a dolgot, látva, hogy mindig megjutalmazom a pimaszságukat...És aztán elkapdostam a kislányokat, amit eléggé zokon vettek a hangjukból ítélve - de hát én vagyok a gazda. Szerintem...