A hét végén Herceghalmon jártam egy háromnapos kisállat - kiállításon, amelyet a helyi általános iskola tornacsarnokában rendeztek meg. Népszerű rendezvény volt, sokan vettek részt rajta kicsik és nagyok együtt. A kiállítás derékhadát a nyuszik adták, ugyanis ezen a rendezvényen került sor a nyuszik és tenyésztőik megmérettetésére is. Mondhatom - bár annyira nem vagyok hozzáértő nyuszik terén - gyönyörű példányokat láttam!
Erre a rendezvényre hívtak meg szombat - vasárnapra sajtot árulni.
El is mentem. Nem is bántam meg! Olyan sokféle meglepetésben és kellemes élményben volt részem, hogy azt sem tudom, mivel kezdjem!
Először is talán azzal, hogy péntek este - szokás szerint sajnos - nagyon későn tudtunk ágyba bújni, ezért meglehetősen álmosan kerültem a pultom mögé szombat reggel. Azon felül elég hideg is volt. Nos, ahogy ott üldögélek vagy álldogálok beszélgetve a pultom mögött, valószínűleg látszhatott rajtam az álmosság. :) És egyszer csak valaki hozott nekem egy kávét! Az történt, hogy a belépőket egyetemista diákok árusították, és a délelőtti leány édesanyja meglátogatta a lányát. Aztán látva, hogy kókadozok, kiszaladt a sarki boltba, és egy kávéval tért vissza! Teljesen elképedtem! Mert ugye az emberben benne van az a tudat, hogy "elidegenedés", "egoizmus" meg egyéb mindenféle, amivel az emberiséget jellemzik sokan panaszkodva. Pedig milyen sok jó ember van körülöttünk, akik alkalomadtán igenis segítenek másokon! Én magamban nagyon jó helyre könyveltem el ezt a kávét, de leginkább azt a kedvességet és figyelmet, amivel rámszánta ez a kedves hölgy az idejét és az energiáját, elment és visszajött miattam a kávéval! Teljesen le voltam nyűgözve, talán jobban felébredtem ettől a figyelmességtől, mint a kávétól!
A másik meglepetés, hogy váratlanul mosolyogva rámköszönt egy kedves hölgy Törökbálintról, aki az ottani piacról ismert engem. Mindig jó ismerős, mosolygó arcokat látni!
Aztán még egy meglepi - a Bajuszbillegető tenyészet Dorkája jött oda hozzám. Megismerte a nevet, hogy "gyúróikecske", és bár eddig személyesen nem találkoztunk, csak mailben, most odajött, és tudtunk egy jót beszélgetni. Ők nem messze laknak tőlünk, hatalmas és gyönyörű helyen(azóta láttam fotót a kert "végéről" ), és már írásban beszéltünk arról, hogy kéne találkozni - na ez most össze is jött és jön hamarosan. Csupa meglepetés és öröm volt a nap! Ehhez járult még az a remek társaság - a délutános diáklány(sajnos a nevét elfelejtettem megkérdezni, pedig igazán remek volt vele is elbeszélgetni!). Nagy örömmel hallgattam, hogy szeret dolgozni, gazdálkodni, állatokkal bajlódni. Ez a leány a Corvinusra jár, gazdálkodnak, lovakban gondolkodik, ismeri az állatokat és nagyon szereti a sült nyuszit! Ez plusz egy jó pont, mert sokaktól hallottam - akár ott helyben is, hogy "jajhogytudodmegenniolyanédes". Nos, erre tömören azt szoktam válaszolni, amit a Tüskevár Matulája: "a tepsiben már más formája van" :)
A vasárnap is tartogatott még meglepit. A kiállítás végére érkezett egy mérnök úriember egy kisfiúval. Nagyon bánkódott, hogy nem tudta, hogy ott leszek, mert csak lekerekeztek, de nem hozott pénzt magával sajtra - de sebaj, majd Törökbálinton pénteken! Viszont nagyon jót beszélgettünk mikrobiológiai témában, komoly élmény volt. Elmesélte, hogy Amerikában dolgozik egy vietnami orvos (aki Magyarországon tanult :) ). Az ő elgondolása az, hogy a sok sterilitással, miegyébbel teljesen szeparáljuk magunkat a természeti környezet baktériumflórájától, és ezért van a sok megbetegedés. Gyógymódjaiban éppen a természetes környezet bacijait hívja segítségül a betegségek(pl. a rák) legyőzéséhez, és elég komoly sikerrel. El is mesélt egy másik kísérletet ezzel kapcsolatban, habár ettől az elmélettől függetlenül, aminek a lényege az volt, hogy hat különböző baktérium - noha kettő-kettő mindig ellenségként viselkedett egymással - amikor egy helyre kerültek, egy élettérbe, elkezdtek ugyan harcolni egymással először, de aztán leállt a harc, és csapatmunkában nekiálltak együttműködni. Mivel ezek a dolgok engem is érdekelnek, és hasonlóképpen látom és élem az életem, nagyon izgalmas volt hallgatni, amit elmesélt!
Egyszóval Herceghalom - remek kis hétvége volt, köszönöm! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése